Jólesett kicsit kiszakadni a hétköznapokból és megmondom őszintén, már hiányzik a folytonos utazgatás. Szóval örültem nagyon.
A repülés zökkenőmentes volt, nincs is kényelmesebb annál, mikor nem kell ügyelni a poggyászra, hiszen csak három napra mentem, egyetlen kézipoggyásszal. Imádok így utazni!
Mikor megérkeztem Frankfurtba taxival elmentem a hotelhez, ahol a szállásom volt. Frankfurt úgynevezett ’westend’ negyedében laktam, oldstyle típusú, nagy hófehér házakkal volt tele, kovácsoltvas kapukkal és gyönyörű zöld kertekkel. A hotel minimál berendezésű volt, igazi kis nyugodt és meghitt hely.
Másnap volt a munka, a stúdió, ahova mennem kellett 2 perc sétára volt a hoteltől. Először elszaladtam boltba, beszereztem magamnak egy frissítő reggeli dzsúzt, aztán indultam is.
A stúdióban találtam a fotós asszisztenseit, két fiatal srácot, akik nagyon viccesek voltak és épp furgonra pakolták az aznapi berendezést – kiderült, hogy nem stúdióban fotózunk, ahogy én azt tudtam, hanem külső helyszínen. Nah, remek, gondoltam magamban. Ott álltam kis farmerban, egy szál blézerben lazán, gondolván stúdióhoz ez tökéletes. Ha tudom, hogy kint fotózunk, akkor bundapulcsit veszek fel sapkával és sállal.. Nincs annál rosszabb, mikor kettéfagyunk a munkán.. Márpedig Frankfurtban aznap épp eléggé borongós, szeles- esőre álló idő volt… De sebaj, éljenek a kihívások!
Szóval a hely, ahol fotóztunk, egy külvárosi részen volt egy óriási autószervízben. Fűtött helység nemigen akadt, az épületen csak úgy süvített keresztül a szél. A stáb nagyon aranyos volt velem végig.. Előttem már két sorozatot is csináltak a kampányhoz, a képeket elnézegetve fellélegeztem : fekete fehér, kicsit művészkedős fotók voltak, nem kifejezetten a cipőkön volt a hangsúly, nem volt erőltetett, de mégis lehetett érezni, hogy szerepük van a cipőknek.
A fotós instrukcióival csak még inkább megnyugtatott, azt mondta, felejtsem el a megszokott és berögzült, beállított kampányokat… Olyan fotókat szeretne készíteni, amiket aztán szívesen használok majd a könyvemben; Rám bízza a pózokat, szabad teret hagy nekem. KÖSZÖNÖM!
Így nagyon könnyen indult a nap, a sminkem és hajam egyszerű volt, feketével árnyékolt szemeket kaptam, a hajamat pedig csak vízzel-lakkal formázták.
Könnyen ment a munka, jól összehangolódtunk a stábbal, nem volt fennakadás és a tervezett időben végeztünk is. Persze azért nem volt olyan egyszerű a dolog, mint említettem nagyon hideg volt..Mondanom sem kell, milyen kellemes volt a lengébbnél lengébb ruhákban rohangálni a műhely közepén, érezvén a rengeteg 50-es szerelő tekintetét a hátamon (?). A külső helyszín mindig ezzel jár, ezt el kell tudni viselni. A képekért pedig megérte, szerintem szépek lettek! Sajnos nem mutathatok belőlük…:/ De amint kiadják a kampányt láthatjátok majd a végeredményt
A munka után a két srác hozott vissza a stúdióig. Már nagyon vártam, hogy visszaérjünk..eléggé éhes voltam, mivel a munkán a diétás étel fogalma kimerült a gumicukorban, csokiskekszben és pizzában . . . Így hát visszalátogattam a reggeli boltba, beszereztem magamnak vacsorára egy kis yoghurtot (nemtudom mitől, de a német yoghurt az valami világbajnok…!), tonhalsalátát és másnapra egy kis reggelit.
Tudtam, hogy korán kell kelnem – 5-re már jött is értem a sofőr, hogy kivigyen a reptérre ( amúgy a frankfurti reptér Európa legnagyobb reptere, ha jól tudom! ) Ezért is tartott több, mint fél órába, hogy eljussak a 42. kapuhoz…:D
Vicces, mert olyan fáradt voltam a hazaúton, hogy nem is nagyon emlékszem a dolgokra… így utólag – Látom magam előtt, ahogy kómás fejjel, beszállókártyával a kezemben kutatok egy nyitott kávézó után, majd hirtelen realizáltam, hogy már a gépen ülök, esik az eső…következő emlék, mikor felriadok a repülőn, majd meglátok az ülésem mellett egy nekem odakészített reggeli-yoghurtot, aminek borzasztóan örültem, alvás újból, azután már Magyarországon is voltunk. Bőröndre persze nem vártam, így hát a reptérről kiérve felszálltam egy buszra, hogy minél előbb visszajussak a belvárosba, majd onnan haza, a pihe puha ágyikómba. Délre pedig már itthon is voltam
Folyt. köv. nemsokára!
Puszi
Dalma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése